Tovább, tovább... ...kell lépni, de nem könnyű, elszámolni a lelkiismerettel és a tudattal, hogy mostantól mások kiabálnak utánuk: Liliiiii! Maaargiiit! Lili más térdhajlatát bökdösi etetéskor, mások hallják, ahogy röfögve szaglászik kaja után. Margit mást nyaggat rerázhatatlanul az apportjával és másnak a lábfejére borul el az első simogatás után. Elmentek, és nekem megszakad a szivem, hogy olyan távol lesznek mostantól tőlünk és talán sosem látom Őket többé, legfeljebb egy-két-pár alkalommal, ha meglátogatjuk Őket.

Emlékül néhány kép, szöveggel:

Az első közös képekből három:

Lili, Lilus, Lala, Laluska, Laluska-Galagonya. Hungária Junior Champion. Az érzékeny lelkű, akinek képzésével B. megküzdött nagyon, mert elég volt egy rákiabálás, és rögtön befordult, elvesztette a lelkesedését. A csapat kedves kis buta libája, ölbebújós-puszilkodós, a vízi apportért Emmával vérre menő versenyeket úszó, önfeláldozóan gondos anyukája, aki még Emma kölykeit is beugrott szoptatni, amikor azoknak már foguk volt és a saját anyjuk emiatt már megtagadta a szoptatásukat.

Margit, Margitka, Margaréta, Marga-Gréta, Marharépa. Hungaria Champion. A csapat örök utolsó foka a ranglétrán, aki soha nem is küzdött a vezető szerepért, mert jól érezte magát úgy, ahogy van, és éppen ettől keltett valahogy mégis előkelő hatást, mintha rangon alulinak vagy időpocsékolásnak érezné a versengést. A munkavizsgát és az azt megelőző hetet velem csinálta végig, és én meg Vele küzdöttem meg, mert önefjű és konok, és sokszor csak azt csinálta meg, amihez kedve volt. Mindene az apportozás. Kitartóan rakosgatja egyre közelebb az eldobandó tárgyat, hátha a mamlasz kétlábú csak nem vette észre, és azért nem dobja el. Ha így sem ér célt, mindenféle módon próbálja felhívni magára a figyelmet. Bár először tartottunk tőle, de végül Ő is gondos anya lett, sőt, para-anya, nem bírta, ha a kicsik sírtak, akkor Ő is sírt tehetetlenségében.

 A munkavizsga előtti vadászkutyás tábor egy képe, amikor még fácántetemmel a terepjáró szélvédőjén "hasítottuk" a derékig érő füvet, és gyakoroltattuk a kutyáinkkal a vadbehozatal legkülönbözőbb felkutatási és behozatali módjait.

 Margittal, a munkavizsga után:

 Közös horpasztás a lábtörlőn, nagy egyetértésban:

 És az utolsó közös kép:

Isten Veletek hát, édes Lili, drága Margit, köszönünk mindent, amit Tőletek kaptunk, bocsássátok meg, amit ellenetek vétkeztünk, és legyen még nagyon hosszú és boldog életetek új gazdáitok körében!

hajjh...