Ez a rigó nemmmbírta kivárni, míg Józseftől megkapja a sípot, már ma hajnalban rágyújtott a nótára, én meg nagy mosolyogva hallgattam, mikor hajnali fél hatkor visszaájultam az ágyamba egy menetrend szerinti Majapisiltetés után. Ismét megállapítottam, hogy ezért az érzésért érdemes végigszenvedni ezt a rühes sötét és hideg telet, ezért a bezsongásért, ami minden embert elfog így márciusban, egy vacak rigófüttytől, egy kis napsütéstől, egy langy fuvallattól, ami a kiengedő föld illatát hozza. Hol van még a nyár, mikor dühösen vágom be az ablakot hajnalban, hogy "már megint üvöltenek ezek a rohadt madarak"...