A májhab az beakadt.
Samunak sütöttem (egy újabb) szülinapi tortát a családi ünnepléshez, aminek a megrendelő elképzelései szerint teknős alakúnak kellett lennie. Azért néha hálát adok az égnek, hogy nem a T-Rex a kedvenc állata. Amúgy is, de ha belegondolok, mennyivel könnyebb teknős-tortát sütni, mint T-Rex-eset....
Na, szóval mivel kb rögtönöznöm kellett abból, amit otthon találtam, ezért az lett az instant megoldás, hogy márványkuglófot sütök, aminek a középső kráterét feltöltöm csokipudinggal. Így is lett, a fejet és a lábakat is sikerült megoldani.
Amikor felvágtuk nagy közösen, Léna gyanakodva kérdezte, hogy mi az a rezegős cucc a torta közepén, mire én gonoszul rávágtam, hogy jaaaa, az májhab.
Na, ennek folyománya lett, hogy tegnap este (t.u. (torta után) 3. nap) ülök a konyhában, olvasgatok, amíg a vidrák fürdenek. És akkor megüti a fülemet, hogy "májhab". Aztán "májhab piknik". Egy ideig hallgattam a májhabozást, aztán már gondoltam, megnézem, mi a sztori. Belépek a fürdőbe, a következő a jelenet: Maya szakad a kádban, kezében legóautó, figurák. Samu kissé értetlenkedő fejjel próbálja túlélni nővére újabb agymenését. M később megkísérelte elmesélni, hogy hogy keveredtek a legófigurák májhab pikniket sűrűn érintő kalandokba, de kudarcba fulladt, mert a falnak esett a röhögéstől. Én az ajtófélfát támogattam erősen....
