(nagyot szól), avagy két jó beszólása Majának a napokból.

Arról meséltem neki, hogy amikor még fiatal voltam, és tanultam főzni, akkor néha nem sikerültek olyan jól az ételek. Mire Maja: "de Anya, te nem szoktál fiatal lenni!" Hát, ide jutottunk...
 

Én voltam a krályfival, ő a királylánnyal és nekem el kellett volna vennem a királylányt. Megkérdeztem királyfiként, hogy "királylány, akkor is szeretnél, ha nem lennék királyfi?" Erre Ő: "hát, nem" "De hát miért? Engem szeretsz vagy a koronámat?" "Téged is szeretlek, de a koronádat még jobban". Aztán végül mégis megígérte, hogy ha jönne egy ellenség és elvenné az országomat és szegénylegénnyé változnék, akkor is velem maradna, úgyhogy akkor elvettem.

A saját kreálmányú szavait is szeretem, például: megállomás (a végállomás nyomán) vagy benyomorult (muffinra mondta, ami összenyomódott a dobozban, és hát azt Ő nem volt hajlandó megenni).