Az imént egy pillanatra megijedtem, hogy a lefekvés előttre kinézett, gyerekek által tegnapról meghagyott császármorzsában, a baracklekvár hozzáadása közben egy kis kék penészpötty röhög az arcomba. (Na, nem a penésztől féltem, hanem attól, hogy le kell mondanom a finom falatokról, amikre rákészültem...) De aztán hamarjában beugrott, hogy ez nem penész, csak pár morzsányi kék gyurma, úgyhogy folytattam a lekvár belekeverését, majd jóízűen elfogyasztottam az éjféli vacsorát tisztes kétgyermekes anyához méltóan.

(Miért, a Play Doh gyurma ehető, nem?)